Kevesen tudják, de ez jubileumi év az osztály számára, hiszen 75 éves lett.
Vasárnap, érkezéssel, nevezéssel, hajóösszerakással vette kezdetét a verseny. Mi a 24-ként neveztünk. Ez előre vetítette, hogy 30 induló felett lesz a mezőny, ami manapság kis hazánkban már nagy mezőnynek számít. Szerencsére idén is nemzetközi lett a verseny, 3 cseh egység is nevezett. Nekik ez a verseny jó edzési lehetőséget nyújtott a Náluk rendezendő EB előtt. Érdekes, hogy az elmúlt évek stabil osztrák versenyzői kikoptak a magyar versenyekről. Kár értük. Talán jövőre újra jönnek…
Hétfőn a későn jövők is beneveztek, így végül 37 egységgel indult ki a mezőny a 11 órára tervezett rajtra. Az előrejelzés szerinti hidegfront „szívásában”, 3-4 bft. erősségű D-DNY-i szélben rajtoltunk el. A rajtvonal kicsit lé-re volt kitűzve, így a mezőny nagy része ott is rajtolt. Közepes rajt után kevéssel kiborítottunk a pálya jobb oldalára, amit tudatosan csak a Hun-99-es Toronyi-Békés egység tett meg, de ők ezért lúvban is rajtoltak eleve. Ez a döntés tulajdonképpen döntőnek bizonyult, mert a mezőny nagy része a kreuz közepéig kitartott a pálya bal oldalán, ami azt eredményezte, hogy jó 50m-el vezettünk Toronyiék előtt, Ők, meg a mezőny előtt. Egy nagyon jól elkapott hátszéllel tovább tudtuk növelni az előnyünket, köszönhetően a nem enyhülő szélnek és a kellően hosszú hullámoknak, valamint a Kutas „áldásos” tevékenységének…J Mivel a szél nem változott így újra a pálya jobb oldala volt a nyerő, amit addigra a mezőny lereagált. A második körben nem változott a helyzet, leszámítva azt, hogy tovább nőtt az előnyünk. Így a befutó kreuzban már csak a mezőnyt tartva meggyőző fölénnyel sikerült megnyerni az első futamot, ami némi önbizalmat adott az amúgy sem kevés meglévőhöz. Másodikak lettek Toronyiék, harmadikak a fertő-tavi Hun-624-es Gmainer-Kő páros. A parton derült ki, hogy 5 egység korai rajtos volt, köztük nagy ellenfelünk a Hun-205-ös Fluck-Székely csapat is. A korai rajtosok megpróbáltak óvni az általuk vélt nem jogos kizárás ellen, de ezt a Zsűri elutasította. Nekünk, de igazából a mezőnynek is jól jött, mert a Bencéék így egyből egy ejtővel kezdtek, ami nem sok hibázásra adott a továbbiakban Nekik lehetőséget.
A második futamban hasonló volt a képlet, annyi különbséggel, hogy már mezőny is tudta, hogy a pálya jobb oldala felé kell tendálni. Így lúvos rajt után a mezőny nagy része kiborított a jobb oldalra és a szélfordulókkal próbált mindenki fellapozni. A rajtot jól kaptuk el, de a kreuz utolsó harmadában a cseh Cze-555-ös egység lekeresztezett minket, ami azt jelentette, hogy Ők vehették elsőnek a kreuz bóját. 10m-el lemaradva 2-ként követtük Őket, majd a Hun-4406-os dr. Nyeste-Berki kettős következett. A hátszélben a Csehek elléptek tőlünk, a mi meg a mezőnytől. A képlet tovább már nem változott, így meggyőző fölénnyel nyertek a Csehek, mi lettünk a másodikak, Nyestéék a harmadikak.
Ezen a napon egyetlen egy hiba akadt, méghozzá az, hogy nem tartottak több futamot, ugyanis a kiírásban erre a napra a megnyitó ünnepség miatt csak két futamot írtak elő.
A parti programokról nem tudok beszámolni, mert nem vettünk részt rajta, de az elmondások szerint a fűzfői nyári bobozást mindenki élvezte.
Kedden megérkezett a „hidegfront” markáns 6-7 bft-os széllel, ami egész nap a parton tartotta a mezőnyt a büfések nagy örömére. Este felé gyengült a szél szokásához híven, de mivel 4 órakor le lett lőve a nap, így a naplementét mindenki ott nézhette meg, ahol akarta.
Szerdán az É-i szél a mezőny számára is megvitorlázhatóra enyhült, így nekivághattunk a napnak. Azt tudtuk, hogy ebben a szélben van 4-5 egység, köztük mi is, akik kiemelkednek a mezőnyből, de azt is, hogy a szél tartogat meglepetéseket is. Ez ezen a napon így is lett.
Az első futamban, ami már összességében a harmadik volt, a rajttól kezdve végig szoros küzdelem folyt a dobogós helyekért. Végül a Hun-91-es Szentpéteri-Hajdú kettős nyert, mi lettünk a másodikak kb. 50cm-el Nyestéék előtt. Toronyiék 4-ek, Fluckék a befutó kreuzban elkövetett hibáik miatt „csak” 6-ak lettek, míg Gmainerék 5-ek.
A szél nem gyengült, így a negyedik futamban is a Hun-91 és a Hun-205-ös egységekkel küzdöttünk az első helyért, amit a Hun-91-es egység Zsoltiék sokáig vezettek, de egy figyelmetlenségüknek köszönhetően eléjük tudtunk kerülni. Igaz a befutó kreuz utolsó harmadában majdnem elvesztettünk, mert mi Fluckékkal a pálya közepére vitorláztunk, míg Szentpéteriék a jobb oldalról egy markáns szélfordulóval és erősödéssel Gmainerékkel együtt kis híján megvertek minket. Szerencsére mi pont be tudtunk futni előttük, így a második a Hun-91-es, a harmadik a Hun-624-es, a negyedik a Hun205-ös egység lett.
Az ötödik futamban sem volt másképp a képlet, a szél tovább fújt, semmi jelét nem mutatta, hogy gyengülni fog. A Hun-205-ös egység, Bencéék rajt-cél győzelmet aratva nyerték meg futamot, egy kis önbizalmat szerezve Maguknak. Sokáig simán második helyen vitorlázott a Hun-91-es egység, de a második kreuzban Zsoltiék elnéztek egy fordulót, amivel egy tiszta jobbcsapás-balcsapás szituációba keveredtek velünk, aminek egy 720 fokos forduló lett a vége számukra, így fel tudtunk jönni a harmadikról a második helyre. Ezzel Zsoltiék elvesztették a fonalat és a Hun-624-es egység Gmainerék és a Toronyi kormányozta Hun-99-es csapat is eléjük került a végére. Ez volt az a futam, amikor már körvonalazódott, hogy a Hun-205-ös, a Hun-624-es hajók és köztünk dőlhet el a bajnoki cím sorsa. Utánunk nagy körbeverések tarkították az eredménylistát.
Ezen a napon végül megrendezésre került a napi negyedik, összességében hatodik futam is, amit sokan már a hátuk közepére sem kívántak… Nekünk szerencsére jót tett, bár utólag végiggondolva kicsit felelőtlenül mi lúvban rajtoltunk, míg a riválisaink egytől-egyik a lé oldalt választották. Ez azt eredményezte, hogy az első bóját utcahosszal vettük elsőnek mögöttünk jócskán lemaradva a mezőnyt a Hun-624-es egység vezette fel. Őket a Hun-205-ös hajó követte, amely sorrend tulajdonképpen a befutóig megmaradt. Nem meglepő módon az első hatba még a Hun-91-es és a Hun-99-es egységek fértek be…
A partra érve mindenkin azt láttam, hogy nagyon el van fáradva, talán az utolsó futam nem kellett volna már, de a Rendezőség jól tette, hogy felvállalta ezt a napot, hiszen a következő napokra nem kecsegtetett az időjárás semmi jóval.
Kora este némi „érdekeltség” miatt megvártuk a közös vacsorát, ami mellé Wunderlich borokat szervíroztak, valamint már-már kötelezően Bakóczy Kálmán, a „Kalóz-család” tagjának kellemes zenélése emelte tovább az est hangulatát.
Csütörtökre még mindig maradt az É-i frontból, bár ereje sokat veszetett. A napi első futamban, azaz a hetedikben, a helyi viszonyokat legjobban ismerő Hun-1-es Mohos-Molnár kettős ellentmondást nem tűrően nyert, köszönhetően az első kreuzban nyújtott extra teljesítményüknek. A sok szélfordulóval, erősödéssel-gyengülésekkel tarkított futamon, a tizenötödik és az ötödik hely között sok mindent átéltünk végül ezen a futamon a szerencse nem állt az oldalunkra és a tizedik helyen végeztünk. De a mezőny elején nagy harc folyt a dobogós helyekért. Második lett a Cze-565-ös egység, akik ezen a versenyen nem igazán teljesítettek jól. Harmadikak lettek a Hun-205-ös hajóval Bencéék, ami nekünk nem tett jót, de mivel az eddigi eredményeink meggyőzőek voltak nem estünk kétségbe. Természetesen az sem volt mellékes, hogy a másik ellenfelünk Gmainerék a Hun-624-el, csak a tizenötödikek lettek, így Ők kezdhettek izgulni, hogy elvesztik a második helyüket.
A nyolcadik futamra a szél ereje az egész mezőny számára könnyebben vitorlázhatóvá vált. Az első kör még végig megbízható szélben lement, de a második kreuz elején a szél alább hagyott, szinte teljesen le is állt. Talán ebben a helyzetben az lett volna a legjobb, ha lelövik a versenyt, de a Rendezőség nem ezt tette, így a „rulett kerék” megpörgetése után következhetett az újraosztás. Az első kör után az élbolyban vitorláztunk a Hun-211-es dr. Bödör-Koleszár egységgel, akik „pehelysúlyuknak” köszönhetően a gyengülő szélben ismét fel tudták venni a versenyt a mezőny elejével. Velünk tartottak még Bencéék, a Hun-205-el. Nekünk ezen a futamon már nem volt más célunk, mint, hogy Őket fogjuk, és lehetőleg előttük fussunk be, mert Ők voltak még ránk veszélyesek, Gmaineréken kívül, akik ezen a futamon le voltak maradva. Szóval a „kereket” megpörgették, és míg a mezőny nagy része a pálya bal oldalán tartózkodott, mi hárman (Hun-211,Hun-8, Hun-205) a jobb szélen kerestük a szerencsénket. Aztán megjött a tök ász!!! Ja, bocs ez nem az a játék… szóval pirosra tettünk és piros lett! A jobb oldalon egy komoly erősödéssel járó markáns szélforduló végül, hozzásegítette a jobb oldalon lévőket, hogy ellépjenek a mezőnytől. A szélre jellemző volt, hogy Bencéék a kreuz végén spinakkert húztak… talán még itt is le lehetett volna lőni a futamot. De nem így lett, végül a Rendezőség úgy döntött, hogy rövidítve a hátszél végén, ami raum lett futattja be a mezőnyt. Ha valami, akkor ez nekünk nagyon jól jött, hisz nem kis szerencsével a Hun-211-el karöltve elléptünk a mezőnytől és végül Ők az első, mi a második helyen futottunk be. Harmadik lett az erősebb cseh Cze-555 egység, negyedik a Hun-624, ötödik a Hun-4-el a Patonai család, hatodikak Bencéék Hun-205. Tulajdonképpen ezzel a „mákos” futammal és a közben alakuló további eredményekkel már körvonalazódott, hogy nagy baj már nem lehet a bajnoki cím sorsát illetően, de amíg matematikai esély van bármire is, addig figyelni kell. És hát Fűzfőn bármi megtörténhet.
De nem történt meg…
Pénteken szélcsend várt minket reggel, így parti halasztással kezdtük a napot. A déli órákra a semmiből alakult ki egy gyönyörű 2-3bft. erősségű déli szél, amire rá is mozdult a mezőny. Így 2 futamot tudott megtartani a Rendezőség az időlimit miatt. Mi már csak arra figyeltünk, hogy a mögöttünk lévő Hun-624-es és Hun-205-ös hajók a közelünkben legyenek, lehetőleg ne verjenek meg nagyon. Jól elkapott lúv rajtot követően jobbra nyitottunk a mezőnnyel, alattunk a két „veszélyes” egységgel, akiket szép lassan legyalogoltunk. Bencéék kifordultak, ezzel ki is szálltak a kettőnk versenyéből. Májóék jó sebességüknek és okos vitorlázásuknak köszönhetően a kreuz közepére az élre álltak és folyamatosan növelve az előnyüket meg is nyerték a futamot. Mi a második helyen vettük a kreuzbólyát nem sokkal a Hun-1-es „hazai” csapat előtt. Végül ez a sorrend maradt a végéig, igaz a befutó kreuzban egy kis fordulócsatát láthatott a mezőny, hisz Mohiék próbáltak megtréfálni minket, nem sok sikerrel. Üde színfoltja volt a futamnak a Hun-23-as Kajári-Kertész kettős, akik nagyon szépen vitorlázva végül a negyedikek lettek, a Hun-4406-os dr. Nyeste-Berki kettős előtt. Ők így elkezdhettek bízni abban, hogy, ha lesz két kieső futam, akkor negyedik-hatodik hely valamelyikét könnyen elcsíphetik. A kis szélben végül előkerült a Németh család is a Hun-432-vel. Nekik az erős szeles bajnokság nem tett jót, az eredményt illetően, pedig év közben végig megbízhatóan elöl vitorláztak a mezőnyben. Ebben a futamban a riválisaink a nyolcadik(hun-205) és a tizenegyedik(Hun-624)futottak be. Ezzel a második és harmadik hely sorsa teljesen nyitottá vált. Az idő rövidsége miatt, azaz, hogy már csak egy futamra maradt idő, a bajnoki cím sorsa idő előtt el is dőlt.
A partra érve a mezőny szokásosan gyorsan összepakolt, hála az égnek, mi már addigra készen voltunk és kezdetét vette a díjkiosztó.Az utolsó futamról kivitorláztunk, így azt csak hallomásból és az eredménylista segítségével tudom leírni. A futamot, sorban a harmadikat a dr. Bödör-Koleszár kettős nyerte, akik ezzel az összetett ötödik helyet szerezték meg. Tudom, ilyenkor jön, hogy mi lett volna, ha… Másodikak lettek Nyestiék(hun-4406), akik ezzel az összetett negyedik helyet csípték el. Harmadikak Ferkéék(Hun-432). Negyedikek Benőék(hun-205), akik így az összetett második helyre léptek elő a verseny végére. A Hun-23-Kajári-Kertész csapat ismét elöl vitorlázva ötödik lett. Gmainerék(Hun-624) a tizenhetedik helyen futottak be, a dobogó így sem forgott veszélyben Nekik. Sajnálhatják az utolsó napot, de mivel nem láttam mit csináltak, ezért nem tudok nyilatkozni az utolsó futamukról, de biztos, hogy lehetett volna kicsit okosabban vitorlázni a végjátékban. Az összetett hatodik helyet végül a jól kezdő, végére leeresztő, több hajósérülést elszenvedő Zsoltiék(hun-91) szerezték meg.
A „Kalózosok családja” megemlékezett két olyan emberről, akik ennek a közösségnek emblematikus tagjai voltak. A korábban elhunyt Fluck Dóráról, akiről emlékfutamot is elneveztek és mindenki örömére pont a fia Bence és párja nyerték meg, valamint a sokak számára a 2007-es fertő-tavi bajnokságon az „évszázad rajtját” a Hun-275-ös Szárcsával felejthetetlenül elkövető Vincz Tiborról, aki az idei Kékszalag másnapján vitorlázott el az örök életet jelentő tenger hullámain.
Köszönhetően a szélnek, a Rendezőségnek, a Zsűrinek, a Szponzoroknak és nem utolsó sorban annak a 37 egységnek, akik képviseltették magukat a Bajnokságon egy nagyon jó versenyen vagyunk túl.
Már-már szokásosan szeretném megköszönni a Balatonfüredi Yacht Clubnak, hogy szinte egyedüliként a mezőnyből még mindig biztosítanak számunkra egy hajót, valamint a Kutasnak, hogy a 470-es Masters Világbajnokság helyett végül a Kalóz Magyar Bajnokságot választotta és felkészültségével ellentmondást nem tűrően végigdarálta az egész hetet „két műszakban” és így sikerült megvédeni a tavalyi címünket.
Azt tudtuk, hogy, ha erősebb szél lesz, akkor jó esélyünk van egy újabb jó eredményre. Azt is tudtam, hogy elég sokat vitorláztam (igaz nem Kalózban), ahhoz, hogy megfelelően felkészülten versenyezzek idén. De hogy ennyire meggyőző fölénnyel nyerjünk, azt nem mertük gondolni az elején, viszont evés közben jön meg az étvágy.
Ja, és, hogy mi a KK faktor, a parton bárkinek elmondom, ha megkérdezi…
Szuszu (HUN-8)
