Kalózosok Baráti találkozója Sarudon

Az elmúlt hét végén a kalóz mezőny egy kicsi, de vállalkozó szellemű része 7 hajóval a Tisza-tavon járt, a sarudi Élményfalu vezetője, Kücsön Gyula Úr meghívására. A program a Kalózosok Tisza-tavi baráti találkozója címen került meghirdetésre, részemről azzal a nem titkolt hátsó szándékkal, hogy felderítsük és kiértékeljük, hogy az Élményfalu bázisán lehet-e újabb vitorlázásra, versenyzésre alkalmas vízfelületet bekapcsolni az éves programunkba.

Mielőtt részletesen ismertetném a hétvége eseményeit, röviden megválaszolnám előbbi kérdésemet: igen, lehet. Sőt!

Kücsön Úr kérésére szeptember 18-án, pénteken viszonylag kora délután (2 órakor) megjelentünk az Élményfalu kishajó kikötőjében (mert van egy másik, kicsit nagyobb kishajók részére fenntartott kikötő is, illetve tervben van a jelenlegi átköltöztetése egy másik – közeli – partszakaszra). A jelenlegi kikötő pont annyi, amennyire szükségünk lehet: egy dupla széles betonozott sólya, mellette műanyag úszó stéggel. A vízre menést legfeljebb az hátráltathatja egy kicsit, hogy az uralkodó É-ÉK-i szél a vízre tett hajót a stég felé fújja, de ezen az akadályon könnyen túllendülhetünk, ha a stég végét megkerülve, annak lee oldalán húzunk nagyvitorlát.

Pénteken meglehetősen élénk, 20-25 csomós északkeleti szél fújt. A tereppel való ismerkedésre ezért az óvatosság jegyében egy 9.9 LE-s külmotorral felszerelt, nagy, lapos fenekű alumínium ladikkal indultunk, Báthori Sanyi és Simkó Zsolti társaságában. Ilyen, és kisebb motorosokból legalább tízet számoltam meg a kikötőben. Ezek engedély nélkül vezethetők, és a helyszínen kölcsönözhetők. Tehát nincs akadálya annak, hogy családtagok, ismerősök egy ilyenből közelről kövessék az esetleges vitorlás verseny eseményeit.

A kikötő poroszlói Kis-Tisza elnevezésű lagúnájából egy keskeny kijáraton jutottunk ki a nagy vízre, amit itt a Tisza-tó sarudi medencéjének hívnak. A nagy víz kifejezés nem túlzás! Utólag térképen lemértem és egy nagyjából rombusz alakú területről van szó, melynek hosszabbik átlója (tengelye) kb. 6 km, a rövidebb átlója pedig kb. 3,5 km hosszú. Ez legalább 10 km2 szabadon bevitorlázható vízfelületet jelent! Összehasonlítás kedvéért megmértem az agárdi nagytisztást is- Ez kb. 2 x 2 km, azaz összesen 4 km2 területű. Sarudon tehát van vízfelület bőven! Ezt egyébként a mellékelt képeken is láthatjátok. Ráadásul a rombusz hosszabbik átlója pont az uralkodó É-ÉK-i szél irányában fekszik, tehát hosszú kreutz – hátszél szakaszokat is ki lehet tűzni.

A lagúnából kiérve meglepően nagy hullámokkal találtuk magunkat szemben, amik vígan áztatták utcai ruhánkat, ezért hátszélbe fordultunk és elindultunk a medence déli sarka felé. A vízről nézve is jó nagy a terület- Eltartott egy darabig amíg a déli csücsök közelében megfordultunk és a part mellett elkezdtünk visszakapaszkodni a kikötő felé. Értelemszerűen itt még nagyobbak voltak a hullámok, de a felirata szerint 9.9 LE-s motorunk vígan tolta a nagy bárkát felfelé. Most már nem volt hová meneküljünk a spriccek elől, úgyhogy csavarni lehetett a ruhánkból a vizet mire visszaértünk a kellemesen védett kikötőbe.

Kikötés és szárazcsere után összeraktuk a hajónkat, majd vacsorázni indultunk. Közben felderítettük a parti létesítményeket. Az Élményfalu attrakcióinak nagyrésze – de nem mindenik – a poroszlói Kis-Tisza partján, illetve a vízben található. A kikötőkön kívül van itt Aquaglide vízi játszótér, Kalandpart Strand, Trambulinpart, Mászóbázis, Harcmező, Buborékfoci pálya, csónak- és kerékpárkölcsönző és még egy csomó egyéb tevékenységi lehetőség vitorlázás után, vagy a ritka szélcsendes napokra.

A területen több evés-ivás célját szolgáló létesítményt is találtunk és teszteltünk. Úgy tűnt, bármit kirántanak, legyen az sertés, csirke, pulyka vagy sajt. De pizzát és tésztaféléket is kínálnak. Van egy halsütő is, ahol akár „tisza-tavi hekket” is rendelhetünk. Vizesblokk konténerek zuhanyzóval, WC-vel kb. 200 m-es távközzel mindenütt megtalálhatók és tiszták!

Vacsi után megkerestük az előre lefoglalt szállásunkat. Szállás is többféle érhető el. A kempingben sátor vagy lakókocsi helyektől kezdve a Matula Bázis konténerházain, a Tutajos Bázis faházain át a faluban felújított egykori parasztházakból kialakított Élményportákkal bezárólag, igény és pénztárca függvényében. Meg kell említeni egy különlegességet is, a lakóhajót, mint szálláslehetőséget.

Estére befutott a többi kalózos i. Az utazó csapat így alakult: Ferkéék, Tóth Attila – Báthoti Sanyi, Paál Laciék, Németh Ákos (Boci) – Tárkány-Szűcs Zsolt, Tóth Istiék, Nyesti és Grafitember valamint a Vass – Simkó team. Szombat reggelre a hét versenyhajó kiegészült az Élményfalu által biztosított tíz további „hobbi” kalózzal, amikkel helyi érdeklődők, valamint a markazi víztározón vitorlázó egyesület szintén vendég tagjai szálltak vízre.

A 10 órára tervezett vízre menetel előtt – a biztonság kedvéért – egy rövid szabályismereti emlékeztetőt tartottunk, ami talán hozzájárult ahhoz, hogy a két nap alatt egyetlen koccanás sem történt a hajók között.

Az Élményfalu vitorlás mindenese Csabi, kérésünkre először két bóját rakott ki a szélirányra kb. merőlegesen, egymástól mintegy 50 m-re, azért, hogy nyolcasozás közben azok is gyakorolhassák a manővereket, akik esetleg már régebben vitorláztak kalózzal. Amikor láttuk, hogy mindenki viszonylag ügyesen kerülgeti a bójákat, up-down pályát tűztünk a 7-8 csomós É-ÉK szélben.

5 perces rajteljárással, viszonylag jó szélben egy kifejezetten hosszú pályán háromkörös futamot futottunk, amit Ferke (természetesen) nagy fölénnyel nyert. Mivel a part teljesen sík, nincsenek rajta dombok, hegyek, amik megkavarnák a szelet, az kifújt, max. 10 fokot jobbra-balra legyező volt, nagyon kellemes menetet tett lehetővé. A második futamot már rövidebb tengelyű pályán teljesítettük, de Ferke győzelmét itt sem tudtuk veszélyeztetni. Mivel megígértük vendéglátónknak, hogy ebédre partra megyünk, ez du. 2-re meg is történt. A gyors elpakolást kimerítő ebéd követte, a traktát a mellékelt fotóról tudjátok érzékelni.

Ebéd után a csapat a tegnapról már ismert motoros bárkákba rendeződött és 4 hajóval elindultunk felfedezni a Tisza tó rejtett világát. A keskeny átjárókkal, csatornákkal szabdalt nádasok, szigetek között hajózva egy egész más tájat ismertünk meg. A sulyom, a tündérrózsa, a földig- Illetve vízig érő lombozatú fák, a vízimadarak és a horgászok világát. Erről a túráról is mellékelek néhány képet.

Alkonyatkor érkeztünk vissza a kikötőbe, ahol már készen várta a csapatot a grillezett húsokból, kolbászból zöldségekből álló vacsora. A bőséges ebéd után kicsit nehezen indultunk be, de aztán Isti megmutatta, hogy ezen a téren sem kell szégyenlősnek lennünk… Kellemes beszélgetés -iszogatás után, 10 óra körül mindenki aludni tért.

Vasárnap reggel fél 9-kor, az előző esti grillezésből maradt „anyag” eltűntetése után a „kemény mag”, azaz a hét versenyző egység újra vízre szállt. A „hobbisták” közül a markaziak még előző este hazamentek, a többieknek meg talán más programjuk akadt, mert nem jelentek meg a rajtnál. Az előző napinál kicsit kisebb, de változatlan irányból fújó szélben egy – hosszú tengelyű, de csak két körös – futamot abszolváltunk, amit megint csak Ferke nyert meg. Nem lehetne ezt valahogy megtiltani neki? Mivel a szél lassan, de állandóan csökkent, elindultunk a part felé, ami a megteendő távolság és a lecsökkent sebességünk hányadosából adódóan közel egy órás menetidőt jelentett. Természetesen, amikor beértünk a kikötőbe, a szél visszaélénkült, de már senki sem vállalkozott még egy körre, így a csapat egy emberként kezdte szétszedni a hajókat. A lassabban pakolók is kb. 14:30-ra végeztek és egy röpke ebéd után mindenki hazafelé indult.

A bázis távolsága Budapesttől kb. 150 km, amiből kb. 120 km az M3 autópályán tehető meg. Ez utánfutóval sem több, mint 2 óra tiszta menetidő.

A vitorlázás természeti és emberi feltételei szerintem adottak: nagy vízfelület, ami nem túl mély kb. 1,5 m, így nem alkalmas arra, hogy nagy nyaralóvitorlások játszóterévé váljon, gyakran állandó irányú kifújt szél, sólya, motoros kíséret lehetősége, és legfőként: erős szándék a helyi vezetésben, Kücsön Gyulában arra, hogy a kishajós vitorlázás gyökeret verjen Sarudon.

Még egyszer szeretném megköszönni az ötletgazda Tóth Attila – Báthori Sanyi párosnak, a házigazda Kücsön Gyulának és az utat vállaló kalózosoknak, hogy létrejöhetett ez a fantasztikus hétvége!

Feltett szándékom, – melyben valamennyi résztvevő támogatott – hogy a Sarudi medencében is versenyt, versenyeket rendezzünk a jövő szezontól kezdve.

Vass Ádám

Képek hangulatok:

https://www.facebook.com/groups/355867438081521/permalink/1270919199909669/

https://www.facebook.com/groups/355867438081521/permalink/1270552006613055/

https://www.facebook.com/groups/355867438081521/permalink/1270556666612589/

https://www.facebook.com/groups/355867438081521/permalink/1270557886612467/